A Helikon kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban.

Mivel tavaly sikeresen elvégeztem a kiadói szerkesztői tanfolyamot, és most már én is beálltam a szerkesztők sorába, fontosnak tartom megemlíteni az következőkben felsorolt embereket és tevékenységeiket: A borítóját Müller Péter tervezte. Turi Márton szerkesztette, míg a szöveget Balázs Piroska gondozta. A műszaki szerkesztésért Rochlitz Vera felelt, és végül Kaposvári Franciska tördelte.

A történet 1941 decemberében kezdődik egy kis orosz faluban, ahol az SS halálbrigádja kegyetlenül lemészárolja a lakosságot. Azonban két testvér életben marad, de elszakadnak egymástól. A kisfiút „árja külseje” miatt az Einsatzgruppe Berlinbe viszik többszáz másik gyermekkel együtt. Céljuk, hogy német nevelőszülőkhöz kerülve még több pártkatonát tudjanak felnevelni a „dicső” Németországnak. A nagy kavarodásban a testvérpár másik felét, egy kislányt megmenti és pártfogásába veszi egy helyi partizán Húsz év elteltével a két gyermek egymással szembe találják magát, de fogalmuk sincs, ki a másik. Wolf, az elrabolt kisfiú, a CIA, Alina, a megmentett kislány, pedig a KGB ügynökeként kap megbízást ugyanazzal a személlyel kapcsolatban.

A cselekmény fordulatos, folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét. A karakterek színesek, nem laposak, érezni lehet rajtuk az életet lüktetését, valóságszerűek. Bármelyik szereplő helyébe könnyen bele tudja képzelni magát az ember. Kivételes posztokban dolgoznak ők, mégis hétköznapiak, egyszerű emberként vannak bemutatva – ezáltal is közelebb hozva a történet mondandóját. Egyszerűen ott vagy, és szurkolsz nekik, hogy „hééé ismerd már fel, hisz ő a testvéred!”. Eközben érzed az emberek félelmét, a bizonytalanságát, hogy senkiben sem bízhattak ekorban. Hiszen aki nem a párt elveit vallotta, az mindkét országban árulónak számított.

A szerző a titkosszolgálatban szerzett tapasztalatait beleszőtte a regénybe, olyan szinten, hogy a vele megtörtént vagy általa ismert történeteket írta le. Bár a helyek és a szereplők nem ugyanazok, de maga a történet igen. Egyik végzettségét az ELTÉ-n, történelem szakon szerezte, gyermekkora óta érdekelte a II. világháború és annak utóhatásai. Szerette volna, ha az adott korszakot az olvasónak be tudja mutatni úgy, hogy könnyen bevehető és olvasmányos legyen számára. Hatalmas kutatómunka után megalkotta a Vérrel szemben-t. A könyvben valós mellékszereplők is felbukkantak, mint Skorzeny vagy éppen Carlos történelemrajongó énem most felsikolt.

Ami szerintem nagyon fontos, egy történelemhű, regénynél, hogy érződjön rajta a kutatómunka. Érezni lehessen, hogy igenis utána nézett az általa leírt dolgoknak. Akár random utánanézve tényleg bebizonyosodik, hogy helyesen írt egy-egy történelmi eseményt és nem csak kitalálta, majd rá lett aggatva a „történelemhű” címke. Ezen elvárásomnak Peter S. regénye sikeresen megfelelt.

Azonban mégsem tudnék jó szájízzel ennek a regénynek 5 csillagot adni, hiszen két dologgal egyszerűen nem tudtam azonosulni. Rontott az olvasási élményemen. Itt szeretném megjegyezni, hogy a véleményem szubjektív! Ezek másokat nem feltétlenül zavarnak, de engem kifejezetten igen, és muszáj említést tennem róluk. A könyv túlságon filmszerűre sikeredett.

Nagyon sok szerző elfelejti az alábbi tényt:

Nagyon jól tudom, hogy ahogyan forogtak a képek a szerző fejében, úgy is elevenítette meg őket a papíron. Ezek azonban sajnos sokszor megakasztóan hatottak. Tudjátok, akadnak olyan filmek, amelyeknek a végén a kitalált szereplők további életét elmesélik pár szóban. Na, ezt a szerző ötletesen beleépítette a könyvébe, ami szerintem szenzációs ötlet. Csak mégsem ott, ahol ezt megoldották: a fejezetek végén. Sokkalta jobban mutatott volna a történet lezárása után. Hiszen, ezek azért hatottak számomra megakasztóan, mert amikor egy-egy mellékszereplőt kivont a szerző a történetszálából, az egész további életét elmesélte, annak ellenére, hogy a következő fejezet időben nem onnan indul. Ugrott előre az idősíkban jó pár évet egy-egy ilyen kilépő sztorival, miközben a következő etap már a „rendes időben” játszódott. Azzal a pillanattal folytatva, ami azután jönne, amikor XY ki van iktatva.

Előkészületben van egy másik könyv, ahol ugyanebben a korban a közel- és közép-keleti térséget veszi górcső alá a szerző. Kíváncsian várom, hogy mivel rukkol elő, és sikerül-e megugrania az „első könyves betegségeket”.

Ajánlom ezt a regényt a történelemregény szerelmeseinek, továbbá azoknak, akik szeretik kémregényeket.

Elérhetőségei, további érdekes cikkek róla:

https://moly.hu/konyvek/peter-schmalz-verrel-szemben

https://www.facebook.com/profile.php?id=100093523698372

Ha pedig felkeltette az érdeklődéseteket az ajánlóm, itt tudjátok megvásárolni:

https://www.libri.hu/konyv/peter_schmalz.verrel-szemben.html